A magok terminológiája

Nem tudja, mit jelentenek a fajtákkal kapcsolatos szavak? Ebben a szójegyzékben a vetőmagokkal kapcsolatos legtöbb kifejezéshez talál magyarázatot.

F1 keresztezés

Két genetikailag különböző fajta keresztezése.

Az ilyen típusú fajták jobb növekedési potenciállal rendelkeznek a keresztezési vigornak nevezett jelenségnek köszönhetően.

Az F1 keresztezésekben a domináns genetikai tulajdonságok határozzák meg a fenotípust, és a fenotípusos variáció csökken.

A Royal Queen Seeds F1 autoflower fajtái példák erre a típusra.

F2 generáció

A keresztezések második generációjában az első generációban lappangó recesszív genetikai tulajdonságok egyes egyedekben megjelennek. A fenotípusos variáció szélesebb körű.

Ilyen például a Pineapple Madness R2 és a Jilly Bean F2.

Autoflower

Az autoflowerek olyan fajták, amelyek a fotoperiódustól függetlenül virágoznak.

Az autoflower egy recesszív tulajdonság, amely csak a fajták második generációjától (F2 generáció) kezdve jelenik meg.

A legtöbb esetben a tulajdonság a fajták negyedik generációjáig nem érvényesül teljesen. Ezért az autoflowering fajták nemesítése időigényes folyamat, amely a nemesítési program hosszú távú tervezését igényli.

Erről bővebben olvashat az Autoflower - történelem és jövő című blogcikkünkben.

CBD-fajták

A CBD-fajtákat két kategóriába soroljuk a kenderben jelen lévő fő kannabinoidok közötti kapcsolat alapján:

Az 1:1 arányú fajták (II. típus) a THC és a CBD kiegyensúlyozott arányával rendelkeznek.

A CBD-domináns fajtákban (III. típus) a THC csak maradék mennyiségben lehet jelen. Ebben az esetben a koncentrációja többnyire a rostkenderfajtákéval megegyező szinten van (<0,3%).

Gyors fajta

A gyors fajtákat autoflowering növények és fotoperiódusfüggő fajták keresztezésével fejlesztik ki, majd az utódokat fotoperiódusfüggő virágzásra stabilizálják.

A nemesítés során megkapják az autoflowering genom egy részét, ami lerövidíti a növények életciklusát és előrehozza a virágzás végét.

A gyors fajták ugyanolyan dúsak, mint az autoflowerek, de rövidebb fényciklus nélkül nem virágoznak.

Feminizáció, feminizált

A feminizálás azt a folyamatot jelenti, amikor az anyanövényt egy vegyileg kezelt nőstény növény virágporával porozzák be. Ebben az esetben az utódok általában nőstények. Az így előállított magokat feminizáltnak nevezik.

Amikor egy nőstény növény beporozza önmagát vagy egy genetikailag hasonló klónt, a keletkező magokat S1 magoknak nevezzük.

Az önbeporzású magvak homozigozitása minden generációval nő.

Fenotípus

Egy szervezet megjelenése. A növények esetében a fenotípus kifejezés a genetika és a környezet által kiváltott egyéni növekedési szokásokra utal.

Genetika

A genetika a növényben található genetikai anyagra utal. Egy növény genetikája megmondja, hogy milyen tulajdonságokat örökölt a szüleitől.

Genotípus

Örökletes tényezők összessége. A genotípus egyénenként változó, és kifejeződése a környezettől függően változik (fenotípus).

A genotípus fogalmát az indica és sativa felosztással kapcsolatban is használják. Ebben az esetben leggyakrabban vagy a fajta növekedési habitusára, vagy a fajta tapasztalati dimenzióira utal.

Indica

A széles levelű, oszlopos és rövid szárú afgán fajták nemzeti elnevezése.

Ezekre a fajtákra az angol broad-leaf type (BLD) kifejezéssel is utalnak, és olyan eredetmegjelölésekkel is hivatkozhatnak rájuk, mint a kush vagy az afgán.

A jelenlegi fajnév Cannabis sativa subsp. indica var. afghanica.¹

A típuspéldák közé tartozik az Afghani #1 és a Northern Light.

Tenyésztés

A növénynemesítés a növényi egyedek közötti genetikai változatosság kihasználásának folyamata a kívánt tulajdonságok kifejlesztése érdekében. A nemesítés magában foglalja a kívánt tulajdonságokkal rendelkező egyedek kiválasztását és keresztezését, valamint az így kapott vonalak és fajták továbbfejlesztését. A felhasznált nemesítési anyag magában foglalja a saját törzseket, más nemesítők és génbankok anyagát.

A nemesítés célja általában a terméshozam, a betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képesség és a különböző termesztési körülményekhez való alkalmazkodás javítása. A kendermaggyűjteményként értékesített populációk esetében a díszítő és aromatikus tulajdonságok is kiemelt szerepet játszanak.

Kemotípus

A kemotípus a fajta kémiai összetételére utal, különösen a benne található kannabinoidok (vagy terpének) arányára.

Landrace fajták

A tájfajta olyan növénytörzs, amely egy adott régió termesztési körülményeihez alkalmazkodott (akklimatizálódott). Ezeket az angol landrace kifejezéssel is említik. Ez utal az örökzöld fajtákra is.

A szakértők úgy vélik, hogy valószínűleg már nincs igazán vadkender, hanem a jelenlegi vadkenderfajták az ember által fenntartott termesztésből "kiszabadult" fajták. Ebben az esetben a faj fennmaradása szintén az emberi tevékenységtől függ. Sok helyen évszázados hagyományai vannak a kender termesztésének és hasznosításának, amelyeket sajnos az eltűnés veszélye fenyeget.

Különösen a magas THC-tartalmú kenderállományok számítanak veszélyeztetettnek.¹

"A kannabisznövények mai sokfélesége főként a szándékos emberi beavatkozás eredménye, és a háziasítás hosszú, intenzív és decentralizált folyamatát tükrözi, amely teljesen elhomályosította a természetes evolúció pályáját"².
- Etienne de Meijer

Rendszeres

A reguláris vetőmagok leggyakrabban a nem feminizált vetőmagokra utalnak. A reguláris vetőmagok körülbelül 50/50 arányban nőstény és hímivarúak.

Hibrid életerő, heterózis

A hibrid fajták genomjában kialakult kedvező génkombinációk hatása a növényi tulajdonságokra. A keresztezési vigorosság erősebb növekedési és tűrőképességet ad a fajtának.

Sativa

A magas, keskeny levelű, hosszú virágú fajták nemzeti elnevezése, amelyek természetes termesztési környezete közelebb van az egyenlítőhöz.

Az angol narrow-leaf type (NLD) és a szanszkrit ganja kifejezés is használatos a kenderre.

Eredetileg Indiában találták meg e típus változatait. Innen ered a jelenlegi fajnév Cannabis sativa subsp. indica var. indica.¹

Tipikus példák a Dr. Grinspoon és a Kali Mist.

Tartalom

A beltenyésztett fajták kisebb genetikai eltérést mutatnak az egyedek között. A beltenyésztés stabilizálja a fajta jellemzőit.

A beltenyésztett fajtákra az angol inbred line (IBL) kifejezéssel is utalnak.

Törzsvonal

A leszármazási vonal vagy keresztezési vonal azokat a változatokat jelöli, amelyekből a fajta kereszteződött.

A törzsfára vonatkozó információkat bizonyos szabályok szerint adják meg.

A beporzót utoljára kell megadni, és összetett keresztezések esetén a sort szögletes zárójelben kell feltüntetni:
III. keresztezés [I. keresztezés (afgán x thai) x II. keresztezés (afgán x kolumbiai)] 

A példasorban a kolumbiai hím növény beporozta az afgán nőstényt, majd ezek utódai viszont beporozták a thaiföldi hím és az afgán nőstény utódot.

Visszakeresztezés

A visszakeresztezés egy növény utódjának keresztezése a saját szülőjével. Ebben az esetben lehetséges, hogy a növény recesszív genetikai tulajdonságai az utódokban is kifejeződnek.

A visszakeresztezés csökkenti a differenciálódás mértékét. Ezért a fenotípusos variáció kisebb a visszakeresztezett fajtáknál.

Az anyanövénnyel való hatodik visszakeresztezés az anyanövénnyel csaknem azonos (99%) genetikai anyagú utódokat eredményez. Ily módon az elit egyedként kiválasztott nőivarú növényhez hasonló hímivarú növények állíthatók elő. Ez különösen fontos a genetikai megőrzés szempontjából.

Típuspélda erre a Mimosa x Orange Punch és az Orange Groovy BX.

Terpének

A terpének a kender növény néhány fő aromás összetevője.

A kenderben található leggyakoribb terpének a mircén, a karyofilén, a humulén, a pinen, a limonén és a linalool.

A földimogyoró Sativa típusú "egyenlítői" fajtáiban gyakran találhatók terpinolénvegyületek. Ez a terpén az afgán típusú fajtákban kevésbé gyakori.

Az indico néven ismert afgán fajtákban az olyan terpének, mint a fencanol és a guaiol, jellegzetes illatokat eredményeznek.

A növényekben egyéb komponensek, például aldehidek és észterek is jelen vannak, és hozzájárulnak az illatprofilok gazdagságához.

Trichomák

A trichomák apró szőrszálak, amelyek többek között a növények koronáján és virágain képződnek, és a szőrszálak csúcsa olyan összetett vegyületekkel van tele, mint a terpének és kannabinoidok.

A növényekben más típusú trichomák is léteznek, de a kender növényeiben a lombkorona és a virág hosszúkás és kerek csúcsú trichomái a legmarkánsabbak és legérdekesebbek.

A trichomákban található szénvegyületeket alkotó folyamatok támogatásához nagyon nagy mennyiségű szénatomra van szükség, és részben ez az oka annak, hogy a kender rendkívül hatékony szénmegkötő növény.³

Fényciklus, fotoperiódus

A fotoperiodicitás a növény azon tulajdonságára utal, amely a növényt virágzásra készteti, amikor az általa folyamatosan kapott fény egy bizonyos óraszám alá csökken.

A legtöbb fotoperiódusfüggő fajta esetében a válaszreakció kiváltásához szükséges sötét időszak körülbelül 12 óra.

Egyes tájfajták, valamint néhány korai és gyors fajták 16 óránál rövidebb fényperiódus mellett is képesek virágzást indítani.

[1] McPartland JM Small E (2020) A veszélyeztetett, magas THC-tartalmú cannabis (Cannabis sativa subsp. indica) háziasított növényeinek és vad rokonaiknak osztályozása. PhytoKeys 177: 81-112. https://doi.org/10.3897/phytokeys.144.46700. https://doi.org/10.3897/phytokeys.144.46700

[2] Pertwee, Roger (szerk.), Handbook of Cannabis (Oxford, 2014; online kiadás, Oxford Academic, 2015. jan. 22.), https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199662685.001.0001.

[3] Conneely LJ, Mauleon R, Mieog J, Barkla BJ, Kretzschmar T (2021) Characterization of the Cannabis sativa glandular trichome proteome. PLOS ONE 16(4): e0242633. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0242633.